Mi is tulajdonképpen az a köd?
Először is tisztázzunk valamit! Akkor beszélünk ködről, ha a látótávolság 1000 méter alatt van! Ha e fölött, akkor csak párás a levegő, vagy tiszta.
A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében egy réteges felhőtípus, aminek a felhőalapja a földön van.
A köd a levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja.
A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza.
A lehűlés módja lehet nyugvó és áramló köd.
Érdekesség: A világ legködösebb helye a világóceán részét képező Grand Banks, a kanadai Újfundland szigete mellett. A köd gyakori ott, mivel a Grand Banks a dél felé áramló, környezetéhez képest egyre hidegebb Labrador-áramlás és a délről érkező, sokkal melegebb Golf-áramlat találkozóhelye. A legködösebb szárazföldi terület a kaliforniai Point Reyes és az újfundlandi, labradori argentia település. Az egy évre jutó ködös napok száma mindkettőnél meghaladja a 200-at. Összehasonlításképpen: Magyarországon a ködös napok száma évi 20-100 között változik.
(2012. november 18. 18:05)
